A fogászati ​​rendelők levegőminőségének megszervezésének bonyolultsága az elmúlt évtizedek egyik legégetőbb problémája. A legfontosabb tényező, amely a levegőkörnyezet egészségügyi és higiéniai állapotát jelzi, a levegő mikroorganizmusokkal való szennyeződése, beleértve a levegőben előforduló patogén mikroflórát is.

A fogorvosi látogatások száma a második helyen áll a háziorvosi látogatások után. A páciens modern körülmények között állami fogorvosi rendelőkben, magánszervezetekben, rendelőkben kér fogászati ​​segítséget.

Levegőfertőtlenítés – minden fogorvosi rendelő biztonsága érdekében kötelező előírás

A kórokozó mikroorganizmusok jelenléte a helyiség levegőjében nagyon nagy veszélyt jelent a betegek számára. Ennek oka a fertőzések levegőcseppek (aeroszolos) terjedése, amely az epidemiológiában a leggyorsabb és leghatékonyabb átviteli módnak számít. Ugyanakkor a kórokozó mikroorganizmusok vízszintesen (egy emeleten lévő tranzit helyiségek között) és függőlegesen (szintek között) is terjedhetnek a légárammal. Ennek eredményeként a levegő környezet minősége jelentősen befolyásolja a fogorvosi szolgáltatások minőségét, és ennek eredményeként a potenciálisan valós szövődményeket és magának a kezelési folyamatnak a hírnevét.

Milyen tényezők befolyásolják a kezelés minőségét:

– a beteg állapota;
– a helyiség mikrobiológiai tisztasága;
– a mikroorganizmusok nagy ellenállása az alkalmazott fertőtlenítőszerekkel szemben;
– az alkalmazott levegőfertőtlenítési technológiák hatékonysága.

A fogorvos munkájának eredménye, tehát a páciens egészsége nagyon fontos magának az egészségügyi dolgozónak a munkakörülményei és egészségi állapota szempontjából. A statisztikák szerint az egészségügyi dolgozók morbiditása (fertőzések egész sora) lényegesen magasabb, mint a többi népességcsoporté.

Éppen ezért a fogorvosi intézményekben a fogászati ​​ellátás minden szakaszában kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a nozokomiális fertőzések (HI) megelőzésének. Hazánkban 100 betegre jutó átlagosan 4,3 beteg kap kórházi fertőzést. Az ilyen betegek 2-3-szor hosszabb ideig maradnak a kórházban, a kórházból való elbocsátás 10 nappal meghosszabbodik, a kezelés költsége 3-4-szeresére nő, és a halálos kimenetel valószínűsége 5-7-szeresére nő. Az éves gazdasági kár pénzben kifejezve 30-40 milliárd dinárra rúg.

A kialakult helyzet megoldásában az intézmények komplex felszerelése segíthet többek között az, amely hatékonyan tudja fertőtleníteni a levegőt, és biztosítja a fogorvosi rendelő biztonságát.

A sok szervezetben használt légfertőtlenítő eszközök három kategóriába sorolhatók:

– HEPA (High Effective particulate air) szűrők, amelyek a mikroorganizmusok szűrését biztosítják;
– “aktív szűréssel” rendelkező készülékek. Elvégzik a szűrőn maradó mikroorganizmusok inaktiválását a készülék által termelt kémiai hatóanyagok vagy gázok (ózon, hidrogén-peroxid) hatására;
– eszközök a mikroorganizmusok aktivitásának csökkentésére fizikai tényezők (UV baktericid sugárzás, stabil elektromos tér stb.) segítségével a részecskék további szűrésével nagy hatásfokú szűrőkkel.

A HEPA módszer a legrégebb óta ismert, ezért a hátrányait is meghatározzuk:

– A HEPA technológia nem pusztítja el a mikroorganizmusokat, csak megakadályozza, hogy bejussanak a helyiségbe. A szűrőanyag pórusaiban csak részecskék és mikroorganizmusok maradnak vissza, és ezek felhalmozódnak a készülék működése során. Ezért a mikroorganizmusok mennyisége csak nő, és jelentős mikrobiológiai veszélyforrássá válnak;
– A HEPA szűrők állítólag akár 99,99%-os szűrési hatékonyságot is elérhetnek. A tény azonban az, hogy hatékonyságukat számos tényező (levegő páratartalma, aeroszol részecskék tulajdonságai, tömítettség stb.) befolyásolja. Ráadásul a HEPA szűrők nem tudják visszatartani a szűrő pórusainál kisebb vírusrészecskéket, így nem hatékonyak a vírusfertőzések megelőzésében;
– A HEPA szűrő hatékonysága gyakran csökken a szellőztető rendszer leállítása után, és újraaktiválása a mikroorganizmusok erőteljes kiszorulásához vezethet a helyiségbe;
– A szűrők gyakori cseréjének és a berendezési elemek műszaki karbantartásának szükségessége.

Az úgynevezett aktív szűréssel rendelkező eszközöknek is vannak hátrányai:

– A mikroorganizmusok aktivitásának alacsony sebessége;
– Az orvosi rendelőbe jutás esetén az emberre káros anyagok lehetséges veszélye, amelyek a készülékből szabadulnak fel;
– Egy kémiailag aktív anyag vagy gáz szelektív hatása különböző típusú mikroorganizmusokra (a mikroorganizmusok rezisztenciájának különbségei miatt);
– A levegő fertőtlenítésének alacsony hatékonysága és tartósságának megőrzése.
-A mikroorganizmusok felhalmozódását okozza a szűrőkön és annak valószínűségét, hogy erősen kilökődnek a helyiségbe;
– A szűrők gyakori cseréjének és a készülékelemek műszaki karbantartásának szükségessége.

Az UV baktériumölő lámpákat gyakran használják a fogászati ​​klinikákon. A hátrányaik is jól meghatározottak:

– az UV lámpa baktériumölő hatása csak szűk hullámhossz-tartományban (200-300 nm) és csak akkor tapasztalható, ha a mikroorganizmusok megfelelő baktériumölő dózist kapnak;
– a spórák és a penészgombák bizonyos mértékig érzéketlenek a sugárzásra, ezért a helyiségek levegőjének fertőtlenítése során inaktiválásuk hatékonysága nem olyan jelentős;
– UV lámpák használata során a levegőfertőtlenítés hatékonysága csökken;
– az UV lámpák többsége ember jelenlétében nem, illetve korlátozott ideig használható, mert az UV lámpa működése során ózon képződik, ami káros az emberi egészségre.

A POTOK légfertőtlenítés alapvetően új technológiájával a mikroorganizmusok teljes elpusztítása és a levegőkörnyezet szükséges fertőző biztonságának elérése érhető el.

Eltér a működési elvben használt analógoktól. Így kezdetben minden típusú mikroorganizmus elpusztul, majd az inaktivált biomassza és aeroszol részecskék rendkívül hatékony szűrését végzik el.

1. szakasz. Az inaktivációs zónában kombinált többszörös hatást hajtanak végre a mikroorganizmusokon állandó elektromos mezők segítségével, ami visszafordíthatatlan károsodáshoz vezet a mikrobasejtekben. Az inaktiválás után a sejtek nem képesek regenerálódni.

2. szakasz. A szűrési zónában az elpusztult mikroorganizmusok maradványait felfogják, és a fertőtlenített levegő jelentős mértékű szűrését biztosítják.

Ennek megfelelően a mikroorganizmusok felhalmozódása a szűrési zónában nem lehetséges, és a fertőtlenített levegő magasabb minőségű és megbízhatóbb mikrobiológiai tisztasága és biztonsága érhető el.

A POTOK légfertőtlenítő technológia alkalmazásának jelentős gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy alkalmazása segít:

– garantálja minden típusú mikroorganizmus és vírus teljes megsemmisítését, amely a feldolgozott levegőbe kerül. Ez lehetővé teszi olyan levegő bejutását a helyiségbe, amely teljes mértékben megfelel az egészségügyi létesítményekre előírt követelményeknek;
– növeli a kezelési folyamat hatékonyságát, csökkenti a szepszis, halálos kimenetelű esetek, posztoperatív szövődmények és egyebek számát;
– megakadályozza a keresztfertőzést a fogorvosi rendelőkben;
– maximális biztonsági feltételeket teremt a fogorvosok munkájához;
– kizárja a mikroorganizmusok mutációjának és rezisztencia kialakulásának lehetőségét;
– csökkenti a fertőtlenítőszerek beszerzési költségeit;
– csökkenti a szűrők és egyéb fogyóeszközök cseréjének költségeit.